Isten háta mögött /1911/

Szereplők:
Veres Pál - tanító
Felesége
Veres Laci - a tanító öccse
Dvihally - Veres kollégája
Dvihallyné
Albíró
Káplán
Pap
Kopó - tanár
Njámnjám - igazgató
Víg Pista - a rossz diákok vezére
Gacsal - Laci barátja
Marica - a gazdatiszt leánya

Móricz egy felvidéki kisváros életének eseményeit írta meg ebben a művében. A történet egy mondatban is összefoglalható, egy vidéki kisvárosban élő szép és fiatal asszony ki szeretne törni az unalmas, szürke, kiszámítható kispolgári életből.
Mégsem csupán egy öreg férj és a szép fiatal unatkozó feleség történetét írta meg Móricz. Flaubert regényének a Bovarynénak a történetét ültette át az író a századelő Magyarországára. Azt kutatja, mi a különbség a szabadabb, izgalmasabb életre vágyó francia szépasszony, és egy poros kisvárosban élő fiatal tanítóné sorsa között. Emmának, ha csak kis időre is, de sikerült kitörnie Yonville poros szürkeségéből, és ha egyoldalúan is, de a szerelemmel, az izgalommal is találkozott. Szegény tanítónénak még ez sem sikerül, bár hódolók raja veszi körül, de még ahhoz is gyávák, hogy viszonyt kezdjenek vele. Így kitörési kísérlete inkább szánalmassá és nevetségessé válik. Az író - talán - egyik legegységesebb műve. A történet mindössze 48 óra alatt játszódik, az események láncolata, csak háttér a kisváros nyomorúságos, sivár légkörének bemutatásához.
A történet egy felvidéki kisvárosban, Ilosván, egy zárt közösségben játszódik, ahol mindenki tud mindent, mindenkit csak az érdekel, hogy mi a legújabb pletyka.
Veres tanító mindenhol keresi fiatal feleségét, hogy bemutassa az újonnan érkezett káplánnak. Találkozik a szomszéd falú tanítójával, akivel betérnek a kocsmába, ahol már ott van az albíró is, akit meghív a káplán tiszteletére rendezett vacsorára. A tanító sietne haza, hogy ne maradjon sokáig egyedül a káplán, közben találkozik a feleségével és együtt térnek haza.
A vacsorán részt vesz Laci is, a tanító érettségire készülő öccse, kellemesen elborozgatnak, és a káplán beleszeret a gyönyörű és fiatalasszonyba. De érzéseivel nincs egyedül, hiszen a tanító öccse is gyengéd érzelmeket táplál sógornője iránt. Laci észreveszi a káplán érzéseit, nagyon nyugtalan lesz, nem tud otthon maradni, elindul barátjához, Gacsalhoz. Útközben találkozik a gimnázium igazgatójával és egyik tanárával. Mivel ilyenkor a diákok már nem lehetnek az utcán, a tanárok is azért járják végig a kocsmákat, hogy éjszakai kimaradáson érjék a diákokat, Laci mindkettőnek hazudik, hogy miért van ilyen későn az utcán. A leghírhedtebb diáktanyára megy, ahol megdöbbenti őt társainak nyersesége, szókimondása, a számára még érthetetlennek tartott szerelemről is.
Ez idő alatt a tanító és a káplán teljesen berúgnak, a káplán szerelmet vall az asszonynak. A részeg fiatalember próbálja megnyerni magának az asszonyt, aki alig bír megszabadulni az ittas férfitól, a dulakodás közben két gombját el is veszti, miközben lefekteti Laci szobájában a férfit. A gombokat reggel Laci találja meg, aki tanácstalan, mert nem tudja, mit gondoljon sógornőjéről. Az asszony, hogy helyzetét mentse a diák előtt, úgy meséli a káplán lefektetését, mintha azt Laci tette volna, neki esett volna le a gomb a ruhájáról.
Még reggel a gimnázium igazgatójának első dolga, hogy magához hívassa a tanítót, hogy elmondja, találkozott Lacival és azt is tudják, hogy a diák házon kívül töltötte az éjszakát, és hírhedt diáktanyán volt. Mikor Lacit behívják, mindent tagad, azt állítja, hogy otthon volt és tanult. Ki akarják csapni az iskolából.
A tanító gyanakodni kezd, hogy valami nincs rendben a felesége körül, az utcán találkozik az albíróval, aki Bovarynak szólítja. Mindenféléről beszélgetnek, közben a tanító elmondja, mi történt a családjával, az albíró azt javasolja, tartson mindent titokban, majd ő kivizsgálja az esetet.
Laci esete futótűzként terjed el a városban, már tudja Dvihally és mások is. A tanító meghívja magukhoz az albírót ebédre, és neki is nagyon tetszik a csinos fiatalasszony. Azon morfondírozik ebéd közben, hogy neki még sosem volt dolga tisztességes kispolgári asszonnyal. Közben hazaér Laci a káplánnal, az albíró azon tanakodik, mi köze lehet ennek a két férfinak az asszonyhoz, úgy érzi, hogy vetélytársaival ül egy asztalnál, és arra az elhatározásra jut, hogy mindenképp megszerzi magának az asszonyt. Hamarosan a pap és Dvihally is megérkezik. Az albíró azt veszi észre, hogy mindenki az asszony kedvéért van itt, még az öreg pap is gyengéd érzelmeket táplál iránta.
A tanító és az öccse összeszólalkoznak, az asszony pedig kijelenti, ha a fiút kicsapják, elhagyja a várost. Erre minden férfi egymást túllicitálva igyekszik segíteni.
Megérkezik Dvihally felesége. Közben átjön az uradalmi gazdatiszt leánya is, és a tanítónénak a lány családjáról saját helyzete jut az eszébe. Elkeseredve gondol arra, hogy milyen nagyra törő tervei és céljai voltak, s lám, hova jutott, egy unalmas helyen, egy szürke kis ember felesége. Elkeseredettségében leszólja, vén disznónak nevezi a vigasztalására érkező papot, aki megvallja iránta érzett érzelmeit.
A pap és a káplán elmegy. A csalódott asszony mindenkit megsért, a vendégek az albíró kivételével távoznak. A tanító a vendégek után siet, hogy kiengesztelje őket. Az albíró egyedül marad az asszonnyal, heves udvarlásba kezd, és az asszony enged neki. Ekkor lép be Laci a szobába, és mindenki kínosan érzi magát. Az albíró örül, hogy nem történt semmi, mert túl hamar, és túl egyszerűen kapta volna meg az asszonyt, már a közjegyző feleségére gondol.
Visszajön a tanító gyanakodva, de mikor látja a helyzetet, megnyugszik. Hiába marasztalja az albírót, az gyorsan távozik, a tanítóné hidegen, kimérten búcsúzik tőle.
Mikor a tanító és az albíró elhagyja a szobát, az asszony megcsókolja a fiút, majd aludni küldi.
Mikor visszaér a férje, összeveszik vele, őt okolja elrontott életéért, haragszik rá, amiért képes volt egy fiatal nőt elvenni, amikor tudta, hogy nem nyújthat neki örömet.
Nagy elhatározásra szánja el magát. Bemegy a fiú szobájába, de az nincs itthon. Sejti, hogy hova mehetett. Reggelre úgy érzi, mindennek vége, magára már úgy gondol; mint egy öregasszonyra, akinek már nincs mit várnia az élettől.
A tanári kar nem csinál ügyet, a fiúk bűnbocsánatot nyernek. Laci is érettségizhet a társaival, pedig Kopó tanár úr, tisztába van azzal, hogy a fiú hol töltötte az éjszakát.
A fiú szörnyen érzi magát az éjszakai kaland után, úgy érzi, nem lehet, hogy a szerelem csupán ennyit jelentene, mélységesen csalódottnak érzi magát.
A tanító közben az utcán, majd a vendéglőben is meghallja a legújabb hírt. A közjegyző a feleségénél találta az albírót, a feleségét megölte, a férfi kiugrott az ablakon, súlyosan megsérült, és most a kórházban van. Hirtelen mindenki a tanítóval foglalkozik, hiszen éjszaka nála volt a férfi. Közben a tanítónak megviszik a hírt, hogy amikor a felesége meghallotta, mi történt, kiugrott az ablakon, de nem lett semmi baja, azon kívül, hogy az ülepére esett. A tanító leginkább azon bosszankodik, hogy amint eljön otthonról, rögtön történik valami. Csak azt nem érti, hogy az albíró, akinek a nevét se tudja, miért szólította őt mindig valamilyen idegen néven.
"...- Bizisten a nevét se tudom. Ő se tudta az enyémet. Mindig valami Bovary úrnak szólított, pedig többször mondtam neki, hogy Veres Pál vagyok. Ami mégis nagy különbség!..."