Kármán József /1769 -1795/
1769-ben született Losoncon egy református lelkész fiaként. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Pesten folytatta, és 1788-tót Bécsben tanult jogot. 1788-ban letette a vizsgáit és visszaköltözött Pestre, a Zur Barmhercigkeit nevű szabadkőműves páholy tagja volt, és ezzel kapcsolatos német nyelvű önéletrajza is fennmaradt. Műveltsége és egyénisége révén szívesen látott vendége volt a legelőkelőbb szalonoknak is, Toldy Ferenc a kortársi emlékezetet idézve Pest Alkibiadészének nevezte. Gyakori vendége volt a protestáns főúri házaknak, Ráday Pál mellett részt vett az első magyar színtársulat szervezésében, és szabályzatának kidolgozásában. 1794-ben indította el az Uránia című folyóiratot, amely ugyan csak 3 számot ért meg, mégis a magyar irodalom egyik fontos kezdeményévé vált. A folyóirat elsősorban nőkhöz szól, a női olvasókat szerette volna megnyerni magának. Folyóiratában jelentette meg művét, A Fanni hagyományit. A módi, Az új házas levelei, és a Fejveszteség című történelmi témájú, befejezetlen kísérletei, sokoldalú tehetségét mutatják. Nagyon fiatalon, 26 évesen hunyt el. Neve már-már feledésbe merült, Toldy Ferenc fedezte fel újra az irodalom számára.
Művei: A nemzet csinosodása /1794/ Fanni hagyományai /könyv alakban, 1843/ |