Kosztolányi Dezső /1885-1936/

1885. március 29-én, virágvasárnapon született Szabadkán. Apja, Kosztolányi Árpád a helyi főgimnázium matematika-fizika szakos tanára, majd igazgatója volt. Anyja Brenner Eulália. Elemi iskoláit és gimnáziumi tanulmányait Szabadkán végezte.
1901-ben osztálytársával, Friedmann /később Fenyves/ Ferenccel az Előre című litografált diáklapot szerkeszti. Ebben az évben jelenik meg első költeménye a Budapesti Naplóban, melynek Egy sír a címe. Következő év nyarán a szabadkai ifjúság Reviczky-ünnepélyén előadják prológusát és A kékruhás című verses jelenetét.
Egy önképzőköri ülésen összeveszik tanárával, Révfy Zoltánnal; kicsapják, majd tanulmányait rövid ideig mint magántanuló a szegedi gimnáziumban folytatja.
1903-ban a szabadkai gimnáziumban magántanulóként érettségizik. Szeptembertől a budapesti egyetem bölcsészkarának magyar-német szakos hallgatója. A híres Négyesy László-féle szemináriumon barátságot köt Babits Mihállyal, Juhász Gyulával, Oláh Gáborral, Zalai Bélával. Rövid ideig a bécsi egyetem bölcsészkarán is tanul, többek közt Emil Reich filozófiai, Wilhelm Jerusalem lélektani előadásait hallgatja. A Kisfaludy Társaság pályázatára lefordítja Byron Childe Haroldját, de pályaművét késve küldi el.
A Bácskai Hírlapnál dolgozik, majd 1905-től ismét a budapesti egyetem hallgatója. A következő évben kétszáz korona fizetéssel a Budapesti Napló belső munkatársa lesz, szakvizsgáját nem teszi le.
Szabadkán szerelmes lett a "Fecskelány"-ba, a tizennégy esztendős Lányi Heddába, Lányi Ernő zeneszerző és zenetanár lányába.
1908-ban A Hét, az Élet, az induló Nyugat munkatársa lett. 1910-ben utazást tesz Franciaországban és Olaszországban. A Petőfi Társaság is tagjává választja.
1911-ben A világ belső munkatársa. Megismerkedik Harmos Ilonával. A budapesti Nemzeti Színház kérésére lefordítja Pedro Calderón de la Barca Úrnő és komorna című vígjátékát.
1913. május 8-án feleségül veszi Harmos Ilonát /írói álneve: Görög Ilona/. Megismerkedik Thomas Mannnal. 1913-ban Mécs címmel kiadja néhány karcolatát, rajzát.
1915. április 18-án megszületik Ádám fia. 1916-ban tagja lesz a budapesti Világ c. szabadkőműves páholynak. 1917-ben A Pesti Napló belső munkatársa. Az Esztendő szerkesztője Hatvany Lajos, Karinthy Frigyes; Tóth Árpád mellett. Köszönti az őszirózsás forradalmat, cikket ír A diadalmas forradalom könyvébe. Alapító tagja a Vörösmarty Akadémiának.
A kommünt eleinte rokonszenvvel fogadja; a Közoktatásügyi Népbizottság megbízza - másokkal együtt Marx Károly A tőkéjének fordításával. A Tanácsköztársaság bukása után az Új Nemzedék belső munkatársa, részt vesz a Szabó Dezső vezette Magyar Írók Nemzeti Szövetségének munkájában, de hamarosan szakít vele.
1919. szeptember 29-én unokatestvére, Csáth Géza öngyilkos lesz. Kiválik az Új Nemzedék szerkesztőségéből, a Pesti Hírlap munkatársa lesz, haláláig ott dolgozik.
1922-ben jelenik meg A véres költő /a későbbi kiadásokban: Néro, a véres költő/ című regénye. A regény 1923-as német fordításához Thomas Mann ír előszó-levelet. A véres költő c. művéért a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díjjal tünteti ki.
1924-ben újra Olaszországban jár, XI. Pius pápa magánkihallgatáson fogadja.
1930. február 2-án a Magyar Írók Egyesületének közgyűlésén felolvassa Lenni vagy nem lenni című tanulmányát. A Kisfaludy Társaság tagjai közé választja, a székfoglaló ülésen Életre-halálra és Európa című verseit mondja el. Hozzákezd Mostoha c. regényéhez, illetve drámájához. /A befejezetlenül maradt mű fennmaradt részleteit 1965-ben Dér Zoltán teszi közzé./
Decemberben a Magyar Pen Klub elnökévé választják.
1931-ben Münchenben meglátogatja Thomas Mannt. Frankfurtban rádióelőadást tart. Júniusban részt vesz a nemzetközi PEN Klub hollandiai kongresszusán. Londonban fogadja Rothermere lord, aki ezer angol fontot ajánl fel az 1931-ben megjelent legjobb magyar mű szerzőjének. Kosztolányi Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond között osztja meg a díjat. Doornban interjút készít II. Vilmossal, a száműzött német császárral.
1932-ben a francia becsületrenddel tüntetik ki. A konzervatív írók támadására, hogy megmentse a budapesti nemzetközi kongresszust, lemond a Pen klub elnökségéről, a kongresszuson az elnöki tanács tagjaként vesz részt.
1933-ban ínyén egy vörös foltot fedez fel, ez a rák első tünete. A Nyugat november 16-i számában megjelenik a Hajnali részegség c. verse.
1934 áprilisában Erdélyben jár előadói körúton. Megoperálják, a fasori szanatóriumban lábadozik, Berlinbe, majd Stockholmba utazik, ahol rádiumbesugárzással kezelik.
1935 tavaszán néhány hetet Dalmáciában tölt. A visegrádi újságíró-üdülőben megismerkedik Radákovich Máriával, hozzá írja a Szeptemberi áhítatot.
1936 februárjában újra Stockholmba utazik feleségével, rádiumbesugárzást kap. Hazaérkezése után, megint megoperálják. Nyáron egy hónapot a Tábor utcai házában tölt, majd visszaszállítják a Szent János Kórházba.
"Orrán keresztül, csövön át, folyékony étellel tápláljuk, siralmasan. - írja Kosztolányi Dezsőné. - Beszélni sem tud. Most ír, és ennek a kötetnek minden egyes szava szívettépő, torkothasító olvasmány". November 3-án 11 órakor halt meg.

Művei:
Verseskötetei:
1907 - Négy fal között
1910 - A szegény kisgyermek panaszai
1911 - Őszi koncert - Kártya
1914 - Modern költők címmel kiadja versfordításait.
1914 - Lánc, lánc, eszterlánc.
1915 - Öcsém c. kötete háborús verseiből és rajzaiból ad válogatást.
1916 - Mák
1928 - Meztelenül /szabadverseinek kötete/
1935 - Összegyűjtött költeményei, ebben önálló ciklusként új kötete, a Számadás.
Novelláskötetei:
1908 - Boszorkányos esték
1911 - Bolondok
1912 - Beteg lelkek
1916 - Bűbájosok 1918 - Káin
1919 - Páva
1920 - Béla a buta
1936 - Tengerszem
Regényei:
1922 - Néro, a véres költő
1923 - Pacsirta
1925 - Aranysárkány
1926 - Édes Anna
1932 - Esti Kornél