Eötvös József /1813-1871/

Aulikus arisztokrata család gyermeke, Budán született apja úri utcai házában. Házitanítója a Martinovics-féle összeesküvés egyik résztvevője, Pruzsinszky József volt, akitől a francia felvilágosodás szellemiségét ismerte meg. Apja a kor főnemesi szokásait felrúgva nyilvános gimnáziumba járatta fiát Budán, majd felsőfokú tanulmányait a jogi egyetemen végezte. Az egyetem befejezése után hosszabb utazást tett Nyugat-Európában, és tanulmányozta a politikai eszmeáramlatokat. Hazatérte után írta meg első politikai művét a hazai elmaradott börtönviszonyok megreformálásáról, Fogházjavítás címen. Az 1834-es országgyűlés ideje alatt sokat tartózkodott Pozsonyban, Kölcsey naplójában sokat írt az ifjúról, Eötvös pedig élete végéig példaképének tekintette a Himnusz szerzőjét. 1834-ben Fejér megye aljegyzője, majd egy évvel később kancelláriai fogalmazó lett. Az 1839-es országgyűlésen már többször felszólalt, szónoki tehetsége ekkor mutatkozott meg először, egyik beszédét a zsidók emancipációja érdekében tartotta. Első regényét, A karthausi című művét is ebben az időszakban írta. A reformkorban a centralista párt egyik vezéregyénisége, az 1848-as történésekben a szeptemberi fordulatig a politikai élet aktív szereplője volt, a Batthyány-kormány kultuszminisztere. 1848. szeptember 11-én a miniszterelnök lemondásakor elmenekült az országból, Münchenben telepedett le. Ezekben az években írta államtudományi munkáit. Hazatérte után, az ötvenes évek végéig nem vett részt a közéletben, svábhegyi villájában visszavonulva élt, idejét a családjának szentelte. Fia, Eötvös Loránd fizikus volt. Az 1861-es országgyűlésen Deák híveként vett részt, a kiegyezésről szóló gondolatait a Hetilap c. újságban jelentette meg. A kiegyezés után ő volt az egyetlen olyan miniszter, aki mind a Batthyány-kormánynak, mind az Andrássy-kormánynak is tagja volt Művei több nyelven, köztük japánul és héberül is megjelentek.

Művei:
1840 - A szegénység Irlandban
1841 -A zsidók egyenjogúsítása /röpirat/
1839 - 1841 - A karthausi /regény/
1841 - Eljen az egyenlőség /vígjáték/
1844 - 1846 - A falu jegyzője /regény/
1847 - Magyarország 1514-ben /regény/
1851 - A nemzetiségek egyenjogúsítása
1851-1854 - A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra
1857 - A nővérek /regény/
1859 - Ausztria egységének és hatalmának garantiáiról /értekezés/